PAPÍR NAGYKERESKEDÉS

Kezdetben az ősember a barlangok falát festette be különféle jelenetekkel, amelyekkel a gyakran ismételt folyamatok sikerességét szerette volna elérni. Az első íráshordozó a sziklafal, a kő volt.Ahogy az emberiség terjeszkedett, eljutott olyan helyekre is, ahol nem talált követ – elsősorban a Tigris és az Eufrátesz völgyében –, és ott agyagtáblákat használtak az íráshoz.Az ókori Egyiptomban íráshordozóként a papirusznádból készült papiruszt használták. Az ókorban rendkívül sokféle célra hasznosították, egyebek között kötelet, csónakot, gyékényt készítettek belőle. A vadon növő papirusznád nem elégítette ki a szükségleteket, ezért külön ültetvényeket telepítettek. A papiruszcserje rostos szárából vékony szeleteket vágtak, amelyeket egy vízzel nedvesített deszkalapon szorosan egymás mellé helyeztek és simára kalapáltak. Ezekre keresztirányban újabb csíkokat fektettek, és fakalapáccsal további nedvesítés közben a két sort összedolgozták. A papiruszlapokat a napon megszárították, majd kő- vagy csonteszközzel a felületüket simára csiszolták. A papiruszlapokat összeragasztották, és tekercsekbe göngyölítve hozták forgalomba.

A pergament elsősorban juh- és tehénbőrből készítették: a bőrt lenyúzták, több napon át meszes vízben áztatták, majd a szőrtől, a felesleges rétegektől megtisztították, kifeszítve megszárították és kisimították, lecsiszolták, és széleit egyenesre vágták. A pergamen – amely kicsit sárgás, vékony hártya – élettartamát csak a legújabb szintetikus anyagok némelyike múlja felül.

Az ókori íráshordozók közé tartozik még a rómaiak viasztáblája is. A viasztáblára csontból vagy fémből készített szerszámmal, a stílussal karcolták a feljegyzéseket.

/forrás: sdt.sulinet.hu/

Mesterséges polimerekből (kőolajszármazékokból előállított óriásmolekulából) készül, a hagyományos papírgyártástól csekély mértékben vagy teljes egészében eltérő módokon. Több fajta szerkezeti felépítésű lehet. Külsőre a legtöbb fajtája alig különbözik a természetes papírtól. Bizonyos fajták elszakíthatatlanok, nehezen gyűrődnek, vízhatlanok, nem penészednek. Meleg hatására nem sárgul. Az olajos anyagok jól megtapadnak rajta, viszont sok esetben nehezen száradnak, és a vizes tinta összeszalad a felületén. Csak műanyagalapú ragasztó használható hozzá, de oldószerektől megduzzadhat. A természetes papírhoz hasonlóan éghető, de annál erősebben képes elektrosztatikusan feltöltődni.

Tudtad-e?

Története szorosan összefügg az írás történetével. Az ember a beszéd megjelenése óta szükségét érezte az információ lejegyzéséhez, és továbbításához az élet szinte minden területén. Ennek a technikai fejlettségtől függően más-más lehetőségei voltak. Az ősember egy edénybe kavicsokat dobálva számolta a napokat, és a barlang falára rajzolta a vadászat emlékeit. Később megjelentek olyan anyagok, mint a fakéreg, a kőlap, és az égetett agyagtábla. Az agyagtáblát Mezopotámiában használták, innen származik a legrégebbi írásos emlék.

Elektronikus papíron a Xerox szakértõi egy újrafelhasználható megjelenítõ közeget értenek, amely a papír számos tulajdonságát mondhatja magáénak: képet tárol, visszaverõdõ fényben széles látószögben válik láthatóvá, hajlékony és viszonylag olcsó. A hagyományos papírtól eltérõen azonban elektronikusan írható és törölhetõ. Az új anyagnak a digitális könyvtõl az energiatakarékos, hordozható képernyõn és a falméretû kijelzõn keresztül a hajtogatható változatig rengeteg megjelenési formája képzelhetõ el.

Az elektronikus papír alapja a Xerox találmánya, a gyricon. A gyricon vékony, átlátszó mûanyag réteg egy hordozón, amit sok millió - a nyomtatóporhoz hasonlóan elhelyezkedõ - piciny golyócska alkot. Az elektromos töltéssel bíró kétszínû golyók olajjal megtöltött lyukakban szabadon forognak. Elektromos dipólusként viselkednek, tehát a lap felületéhez közel az elektromos tér megváltoztatásával megfordíthatók, színváltásra kényszeríthetõk, ami a sok helyen - például a hetes buszokon - látható kijelzõtáblákéhoz hasonló hatást kelt.

Az így kialakított kép mindaddig megmarad, amíg a lap átlagos elektromos erõtérben van. (Elképzelhetõ tehát, hogy ha egy ilyen lapra ráteszünk egy bekapcsolt mobiltelefont, azon már változik a kép.)

Az elektronikus papíron a kép létrehozására a Xerox elképzelése egy - a mellényzsebben is elférõ - nyomtató, amellyel együtt a lap egy végtelen sokszor felhasználható papírszerû közegként mûködik. A ceruzához hasonló eszközzel írni is tudunk rá.

Gyriconlapokból akár könyvet is össze lehet fûzni, aminek a tartalmát a gerincben elhelyezett elektronikával változtathatjuk. (Így alakulhat át a gyerek jóvoltából a tárgyalásra elõkészített ajánlat másnap reggelre kalandregénnyé.) GSM-rádióval - vagy a Kékfogú kis hatótávolságú rádiós kapcsolattal - kombinált változatában a gyricon a teletexthez hasonlóan folyamatosan változó tartalmú újságként is használható lesz. A Xerox jelentése szerint bár a technika még nem tökéletes, már vállalható vele a kísérleti alkalmazások elsõ sorozatának elkészítése és a nyilvánosság elé bocsátása.